Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
95.15 KB
2008-01-15 13:22:40
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
320
1763
Rövid leírás | Teljes leírás (12.05 KB)

A cikk a következő könyvből származik (308-309. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:

NEMESPATRO


NEMESPATRO
Lakosság száma: 347 fő
Külterület: 1127 ha
Belterület: 98 ha
NEMESPATRO KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
8857 Nemespátró, Petőfi Sándor u. 3. Telefon: (93) 377-005



BASIC INFORMATION
Accessibility: The viliáge of Nemespátró is located 19 km south of Nagykanizsa. II is accessible on an access road of the Nagykanizsa-Gyékényes road.
Utcakép
Characterisfics: The name of the settlement was first mentioned in written documents in 1296. The main source of income was agri-culture, especially fruits. The vil-lage, isolated for centuries, has still preserved its traditions. Until the early 1940s, Nemespátró belonged to Somogy county. It was attached to Zala in 1950, when the popula-tion was 800. The population is de-clining. Unemployment is 5%. Today, most of the people live on ag-riculture. The municipality plán to build the Porrogszentpál-Nemes-pátró-Liszó road by the year 2000. Alsó, it is important to create em-ployment for the local people. The Evangelical Church of Nemespátró was built in 1869.

Nagykanizsától délre 19 kilométerre találjuk. A Nagykanizsa - Ggyékényes útról Surdnál kell kelet felé fordulni Nemespátró községhez. A zalai dombok területe ad otthont a településnek. A csodálatos dombok szép és változatos panorámát nyújtanak a nézelődőknek. A köves út megépülése még jobban bekapcsolta a falut a megye életébe. A festői táj szemet-lelket gyönyörködtető, amelyhez - jogosan - lakosai nemesi büszkesége is járul.
Földtörténetileg a triász kori karbonátos üledék alakult ki itt, a föld belseje széndioxidot tárol. A település eredeti elnevezése szláv személynév, az előtag magyar névadással keletkezett. Kuriális nemesi helységre utal.
Történelem
Hétszáz éves múltra visszatekintő község. Első írásos említése 1296-ből való: Patruh. A Pátroh szláv név minden képző és utótag nélkül vált helységnévvé. 1406-ban és 1418-ban a Pécz-nembeli Berenczei Lóránt fia, György nyerte adományul.
A török támadások a kanizsai vár ellen felvonuló csapatok által már a vár eleste előtt nagyon megviselte a falut. A kanizsai vilajet kialakítása utána pedig pátróiaknak szántani kellett járnia a töröknek Kanizsa alá, saját szántóföldjeik egy részét is a kanizsai török földesuruk számára szántották.
A település sorsa sokáig ismeretlen a levéltári forrásokban. A határbeli Patai-dűlőn feküdt a hagyomány szerint Pata község, amely elpusztult. A Goriczai dűlőben volt Pátró helye, amely szintén a török korban tűntél. A XVIII. században már

több nemes lakta. Az 1710 tájáról való ösz-szeírásban úgy szerepel, hogy már török idők előtt a Bebők, a Dömötörffy, a Györffy és a Szakáll családok birtokolták. E családok sarjai, illetve az ide települők a Bögri, Bolla, Fekete, Daxner és Smodits családok. 1715-ben az összeírás nemesi községként említi. 1719-ben nemesi megerősítő oklevelet kaptak. A hódoltság elmúlásával a község nemesei tevékenyen részt vettek a megyei életben. Az is igaz, hogy élenjártak a tisztújításokban. A korteskedések károsan hatottak a lakosságra.
1703-ban Perlaky János volt a lelkész. 175...