Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



Nemespátró szellemi értékei




Pátró Zala megye déli határán, Nagykanizsától 18 km-re Liszó, Surd, Somogybükkösd és Somogyszentpál községek között fekszik.
Első írásos említésére a XIII. században került sor. 1296: Patruhl.

A török hódoltság után 1701-ből fennmaradt első adóösszeírás nemesi községként tartja nyilván. Neve is 1953-ig Nemespátró volt. Lakói mikor kaptak először kiváltságlevelet, nem tudjuk. Parochiáján ma is őrzik azonban a VI. Károly által megújított nemesi levelet. A lakosság csaknem kivétel nélkül evangélikus vallású.
A nemesi levél birtokában a pátróiak öntudata mindig igen nagy volt. Kiváltságaikhoz a végsőkig ragaszkodtak, még a közelmúltban is lenézték a nem nemeseket. Ezért többnyire a községen belül házasodtak. A fiataloknak nem sok beleszólásuk volt párjuk megválasztásába. Sokan még ma is azt tartják, hogy a szülő tudja jobban, mi válik gyermeke javára. A pátrói anya - hacsak módja volt rá -, nem adta ki a lányát a faluból. Fia számára is inkább szegény lányt választott, csakhogy vidéki ne legyen a menye.
Régi népszokásaik nagyon hasonlítanak az erdélyi hagyományokhoz.

A XX. század negyvenes éveinek elejéig Somogy vármegyéhez tartozott, a második világháború után Zalához csatolták. Ekörül azonban egy fölöttébb érdekes történetet találunk. A település 1952. szeptember 30-áig Nemespátró néven szerepelt a közigazgatásban. A községi tanács vezetői azonban a korszellemnek megfelelően a Nemes- előtagot az akkori politikai elvárásoknak megfelelően törölték, így 1990. december 31-ig Pátrónak hívták a települést. A név visszaszerzéséért a rendszerváltást megelőző időszakban szabályos népmozgalom bontakozott ki. Az 1990-ben választott önkormányzat végül "visszakérte" a falu nevét. Göncz Árpád köztársasági elnök 1991. január 1-jén engedélyezte a régi név használatát, ezzel helyreállt a világ rendje a barátságos, hangulatos Nemespátrón is. A község történetét a helyi evangélikus egyházközség históriájába ágyazva Mesterházy Sándor evangélikus lelkész dolgozta fel, a tudós szerző műve 1903-ban jelent meg.
A néprajzkutatóknak gazdag lelőhelye volt a falu. Szereti a tik a meggyet... kezdetű népdal mely Vargyas Lajos gyűjtése. Borotválkozó tükör fedőlapja, a kinyitható tükrös fedéllel (1844. Nemespátró, Somogy m.) Bp. Néprajzi Múzeum
Nemespátró címere a két évszázados hiteles címerrel megegyezik, leírása a nagyKarban olvasható.
Révai nagylexikon szerint a községben 1910-ben 828 lakos élt. Új magyar lexikon 1960-as adata szerint 710-en élnek a faluban. Magyar nagylexikon adata szerint 2001-ben már csak 345 a falu lakosainka száma. Zala megye településeinek atlasza is leírja a kicsiny de régi múltra visszatekintő községet.
Nemespátó szellemi értékeiről a következő linkgyűjteményben olvashatnak bővebben:
Történet és néprajzi tudnivalók

Kedves Látogatónk! Amennyiben észrevétele van a honlappal kapcsolatban, kérem, hogy az alábbi címen jelezze:
galerzsebet(kukuc)nagykar(ponthu)
Gál Erzsébet
 
/1